Madar (szlovákul Modrany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 2001-ben 1445 lakosából 1233 magyar és 124 szlovák volt.

Komáromtól 21 km-re északkeletre fekszik 131 méteres tengerszint feletti magasságban, a Bátorkeszi-dombság (Erdőhát, 270 m) déli lábánál, a Madari-patak (Modriansky potok) völgyében. Jelentős erdőterület tartozik hozzá. Híres szőlőtermesztő község.

A régészeti kutatások eredménye szerint területén már a korai szláv időkben település állt, melynek temetőjét feltárták. Egy későbbi temető is előkerült, mely a 11. és 13. század között volt használatban.Első írásos emléke 1260-ból származik, de az újabb kutatások szerint 1198-ban keletkezett, amikor Imre király madarászait telepítette le itt, akikről a nevét is kapta. Kezdetben Szolgagyőr várának tartozéka volt, majd 1295-től az esztergomi érseké, valamint a Madari és Keszi családé. Később a szentpéteri uradalomhoz tartozott, amely erdősítette határát. 1485 és 1716 között a Pozsár, Sibrik, Maszlik családoké, 1716-től a Gyulayaké. Egy része a 17. és 19. század között a bátorkeszi uradalomhoz tartozott. 1763-ban a földrengés, 1886-ban és 1904-ben tűzvész pusztított. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel és erdei munkákkal foglalkoztak.