Az 5. részt 1953-54 nyarával zártuk. 1954! Micsoda év a magyar futball történetében! Az olimpiai aranyérem és a londoni 6:3 után az egész futballvilág a magyarok világbajnoki győzelmét várta. Futballázban égett az egész ország, Magyarország „futbóliává” vált. Szepesi György hangja eljutott a legkisebb faluba is. 1954 június 17-én Bátyán játszottunk, amikor –a későbbi világbajnok- Nyugatnémetország elleni selejtező mérkőzést extázisban közvetítette. A pálya melletti ház ablakában lévő néprádió teljes hangerővel szóült. A mi első félidőnket követően a játékvezetővel együtt az ablakhoz rohantunk, egymás hegyén-hátán kapaszkodtunk, hogy minél közelebbről halljuk a csodát: 8:3-ra győztünk. A mámor teljes volt. A játékvezető csak a mérkőzés lefújása után tudott bennünket visszaterelni a pályára, s folytattuk a mérkőzést. Bárcsak ma lehetne egy ilyen ok miatt megsérteni a szabályokat. Az „Aranycsapat” sikerei egyértelműen hatással voltak a vidéki futball fejlődésére is. A hazafiúi büszkeség mellett javult a játék minősége, rendszeressé váltak az edzések, edzőink tanfolyamokon vettek részt, s folyamatosan jelen voltunk a járási bajnokságban, ahol kötelezővé vált az ifjúsági csapat indítása is. Toborozni nem kellett, 15-20 gyerek várta, hogy felhúzhassa a sükösdi mezt. A futball kovásza remek közösségeket kovácsolt össze. Csapatunk pedig egyre jobb lett. 1956-ból megemlítenék néhány máig kellemes eredményt: Érsekcsanádot itthon 8:1-re, Csanádon 7:0-ra vertük. A Nemesnádudvari Traktornak Sükösdön 9-et, Nádudvaron 5-öt rúgtunk, a játék jól ment, megnyertük a járási bajnokságot, amely akkor két csoportos volt: északi és déli. Tavaszi-őszi rendszerben. Sükösd tavasszal és ősszel is az első helyen végzett. A déli csoport győztese Hercegszántó lett. A két bajnok 1956 szeptember 23-án Baján (semleges pályán) osztályozó mérkőzést játszott a megyei II. osztályba való feljutásért. A mérkőzést a Varsányi J., Lógó J., Friedrich Á., Lógó A., Kernya F., Bujdosó J., Bujdosó M., Czobor J., Béregi Gy., Bánkúti D., Marusa F., (Radics M.) összeállítású csapat Aladics Antal edző irányításával 4:0 arányban megnyert. A gólokból kettőt Béregi Gy., Lógó A. és Bujdosó M. egyet-egyet szerzett. Így Sükösd történetében először felkerült a megyei II. osztályba.
1957 tavaszán csapatunk lényegesen átalakult, de gerince megmaradt és nem gyengült. Friedrich Ádám visszament Nemesnádudvarra, Radics Mihály oda nősült, Bujdosó Mihály pedig Kalocsára. Kernya Ferenc olyan súlyos sérülést szenvedett Madarason, hogy végleg abba kellett hagynia a játékot. Bujdosó József és Dancsa István visszavonult. Helyükbe jöttek a fiatalok. Elsőként az alig 16 éves Bujdosó János (később Dunavecsére került és fiatalon meghalt), Alsószentiványi Lajos, Kolos Imre és László, de a legnagyobb erősítést a Kalocsai Honvédból leszerelt Nánai Albert visszatérése jelentette. A megyei II. osztályt négy csoportra osztották: északi, nyugati, közép és déli. Mi a 10 csapatból álló déli csoportban kaptunk helyet. Az 1956-57-es bajnokságot Vaskút nyerte, mellette Madaras és Dávod jutott a megyei I. osztályba (megemelték az I. osztály létszámát). Sükösd a hetedik helyen végzett. 1957 őszén viszont már a negyedik helyen fordultunk, 1 ponttal lemaradva a Bajai Építők II, Bácsborsód és a Bajai TC mögött. Az 1957-58-as szezont –hasonlóan az őszihez- a negyedik helyen fejeztük be – úgy, hogy első lett a Bajai Bácska II., második a Bajai Építők II. (ők nem juthattak feljebb), harmadik Bácsborsód 21 ponttal, a mi 20 pontunkkal szemben és feljutott a megyei I. osztályba.
A megfiatalított Sükösdi Kinizsi:
Balról jobbra: Marusa Ferenc, Marusa János, Czobor János, Bujdosó János, Lógó András, Alsószentiványi Lajos, Lógó János, Varsányi József, Kolos László, Béregi György, Nánai Albert, Jónás Márton sportvezető.
Varsányi József
